A zsákon lévő C1, C2, T, E, S1 jelölések egyszerű logikát követnek. Leírom, melyik mit jelent, mikor kell rugalmas ragasztó, és melyik helyre melyiket használom – padlófűtés, terasz, nagy lapok, fürdőszoba.
A csemperagasztó a burkolat láthatatlan, de legfontosabb része: ha rossz ragasztó kerül a lap alá, a burkolat pár év múlva kopogni kezd, megreped vagy leválik. A zsákon lévő jelölések (C1, C2, T, E, S1, S2) első ránézésre kódnak tűnnek, de egyszerű a logikájuk. Leírom, melyik mit jelent, és melyik helyre melyiket használom.
Mit jelentenek a jelölések?
A cementes csemperagasztókat szabvány szerint jelölik. A betűk és számok a tulajdonságokat mutatják:
- C: cementes ragasztó (a leggyakoribb).
- C1: normál tapadású ragasztó. Beltéri falra, kisebb lapokhoz, stabil aljzatra.
- C2: fokozott tapadású ragasztó. Padlóra, nagyobb lapokhoz, gres lapokhoz, padlófűtésre, kültérre ezt használom.
- T: csökkentett lecsúszás – falon a lap nem csúszik le, felülről lefelé is lehet csempézni.
- E: meghosszabbított nyitott idő – több ideje van a lapot a helyére igazítani, nagy lapoknál, melegben hasznos.
- F: gyorsan kötő ragasztó – néhány óra múlva járható, sürgős munkánál vagy javításnál.
- S1, S2: rugalmas (alakváltozó) ragasztó. Az S1 rugalmas, az S2 nagyon rugalmas.
Egy tipikus jó minőségű flexragasztó jelölése például: C2TE S1.
Mikor kell rugalmas (S1, S2) ragasztó?
Akkor, ha az aljzat vagy a lap mozog, tágul, hőt kap:
- Padlófűtés és falfűtés: a fűtés ki-be kapcsolása tágulással jár, ide legalább C2 S1 kell. Erről a padlófűtésre burkolásról szóló cikkben írtam.
- Terasz, erkély, kültéri lépcső: a hőingadozás és a fagy miatt C2 S1 vagy S2.
- Nagyméretű lapok: 60×60 cm felett a lap nagyobb feszültséget kap, ide C2 S1 ajánlott.
- Régi burkolatra, gipszkartonra, faszerkezetre ragasztás: az alap eltérő mozgása miatt rugalmas ragasztó kell. Lásd a régi burkolatra burkolás cikket.
Melyik helyre melyiket?
- Beltéri falicsempe, kis méretű lap, stabil fal: C1T vagy C2T.
- Beltéri padló, járólap, gres: C2T, nagyobb lapnál C2TE.
- Fürdőszoba, zuhanyzó: C2TE S1, kenhető vízszigetelésre.
- Padlófűtés: C2TE S1.
- Terasz, erkély, kültéri lépcső: C2TE S1 vagy S2, fagyálló lappal.
- Nagy lapok (60×120 cm és felette): C2TE S1 vagy S2, teljes felületű ragasztással.
A ragasztás módja legalább olyan fontos
A legjobb ragasztó sem segít, ha pontszerűen, „pacnikkal” kerül a lap alá. A lap alatt maradó üreg miatt kopog később a burkolat – erről az üreges, kopogó járólapról szóló cikkben írtam. Padlón és kültéren mindig teljes felületű ragasztást alkalmazok: fogazott glettvassal az aljzatra, nagy lapnál a lap hátoldalára is (kétoldali ragasztás).
Gyakori hibák
- Túl kevés vagy túl sok víz a ragasztó keverésekor – mindig a zsákon megadott arányt tartom.
- Már bőrösödő, „elhúzott” ragasztóba rakott lap: nem tapad rendesen.
- Poros, alapozatlan aljzat: a ragasztó a lapon marad, az aljzatról leválik.
- Olcsó C1-es ragasztó padlófűtésre vagy teraszra: néhány év alatt megjelennek a repedések.
Mennyi ragasztó kell?
A fogazás méretétől és a lapmérettől függ. Kisebb falicsempénél négyzetméterenként nagyságrendileg 3–4 kg, nagy padlólapnál kétoldali ragasztással 6–8 kg is elfogyhat. A gyártó adatlapja megadja a pontos értéket.
A burkolásnál a ragasztót mindig a lap, az aljzat és a helyiség alapján választom ki, és benne van az ajánlatban. Ha Győrben vagy környékén burkoltatna, keressen bátran – a beltéri és kültéri burkolásról a szolgáltatásoldalakon olvashat.
